Gazdaságélénkítés és egyensúly-javítás lehetőségei
- Összefoglaló -

A hazai gazdaság fejlődése 2006 közepétől fokozatosan lassult, a GDP negyedéves növekedési ütemei elmaradtak az előző időszakétól, 2007 első negyedére 2,7 százalékra mérséklődött. A GDP idei éves bővülését 2,6 százalékosra becsüljük. Az első negyedévi fejlődés összhangban van a reálgazdaság teljesítményével, valamint a hazai és nemzetközi szakértői várakozásokkal. A második-harmadik negyedévben a növekedés üteme tovább mérséklődhet, az utolsó évnegyedben némi élénkülést valószínűsítünk, egyebek mellett a belső fogyasztás várható növekedése miatt. 2008-ban a gazdaság fokozatosan gyorsuló pályára állhat, modellszámításaink szerint a GDP éves átlagban 3,2 százalékkal bővülhet.

A gazdaság idei növekedését keresleti oldalról az élénk külkereskedelem segíti, a belföldi felhasználás szerény mértékben bővül. 2008-ban a külpiaci kereslet valamelyest mérséklődhet, a lakossági fogyasztás élénkülése és a beruházások szolid növekedése az ideinél valamivel gyorsabb növekedést alapozhat meg.

Az államháztartási egyenleg érdekében a kormányzat a múlt év őszén határozott és gyors intézkedések meghozatalára kényszerült. Az Új Egyensúly Programhoz és a Konvergencia Programhoz kapcsolódó rendelkezések egy része tavaly év végén életbe lépett, többségüket idén vezetik be. A kiigazító lépések hatására az egyensúly javul, a bruttó hazai termék növekedése viszont lassul.

A háztartások fogyasztási kiadásai 0,6 százalékkal növekedtek, annak ellenére, hogy a reálkeresetek visszaestek. A természetbeni társadalmi juttatások jelentősen szűkültek, együttes hatásként a háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent. A bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 7,1 százalékkal nőttek, az elvonások hatására a nettó keresetek csupán 0,3 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árindex 8,5 százalékos növekedése nyomán a reálkeresetek az első három hónapban 7 százalékkal csökkentek. 2007-ben a bruttó átlagkeresetek számításaink szerint 7,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek a magas elvonások miatt 2,7 százalékkal nőnek. A bruttó-nettó keresetek növekedési üteme közötti különbség az év második felében csökkenni fog. 2008-ban a reálkeresetek emelkednek, a lakossági fogyasztás az idei alacsony bázishoz képest 1,3 százalékkal növekedhet.

A megkezdett stabilizáció eredményeinek tükrében úgy tűnik, a kormányzat államháztartási hiányra vonatkozó terve sikeresen végigvihető, sőt 2007-ben a tervezettnél jobb egyenleggel zárhat az államháztartás. Az első öt havi eredmények szerint a büdzsé rendre a vártnál jobb egyenleggel zárt. A reformlépések hatására a Konvergencia Programban meghatározott hiánycélnál mintegy 0,6 százalékponttal alacsonyabb deficit várható ebben az évben. Mindez az éves egyenleg alakulásában azt jelenti, hogy a Konvergencia Programban és a költségvetési törvényben tervezett 6,8 százalékos (júniusban 6,4 százalékra módosított) államháztartási hiány 6,2 százalékra csökkenhet 2007-ben.

Joggal feltételezhető, hogy a kormány a 2008. évi költségvetési tervet a Konvergencia Programban szereplő vállalásokkal összhangban állítja össze és hajtja végre. A költségvetési hiány 2008. évi 2,4 százalékpontos javítása következetes gazdaságpolitikával biztosítható. Az államháztartás szerkezetében érezhetőek a javulási tendenciák. Jelentősen növekszik az adó- és járulékbevételek összege és aránya, míg a kiadási oldalon a bérjellegű ráfordítások és a folyó költségek mérséklése a legfontosabb tényező. Az ártámogatási rendszer átalakítása nagyrészt megvalósult, e kiadások érezhetően csökkennek. A kamatkiadások növekedése kedvezőtlen, ez a kiadási tétel a GDP 3,8 százalékáról 4,5 százalékra nőt. Érezhetőek a változások a költségvetési források centralizációjában és újraelosztásában. A jövedelmek központosítása GDP viszonyításban szinten marad, az újraelosztási hányad várhatóan az előző évi 53,3 százalékról 50,9 százalékra csökken.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban kisebb volt, mint egy évvel korábban, összege elérte az 5,2 milliárd eurót. 2007-2008-ra 4,6 milliárd euró körüli hiányt várunk, a deficit GDP-hez viszonyított aránya 4,4, illetve 3,9 százalékra mérséklődik. A külfölddel szembeni nettó pozíciót az uniós transzferek évi 900 millió euróval javítják. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény, azaz a folyó mérleg egyenlege és a transzfereket is tartalmazó tőkemérleg egyenlege javul. A vártnál kedvezőbb, 5,2 milliárd euró lett a folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban. A folyó hiány finanszírozási szerkezete változott, a közvetlen tőkebefektetések egyenlege javult, az újra befektetett jövedelmek szaldója nem változott. Az MNB számításai szerint a 2006. évi áruegyenleg félmilliárd eurós hiányt mutatott. A szolgáltatások egyenlege 300 millió euróval javult, a jövedelmeknél 500 milliós egyenlegromlást mértek, döntően a magas osztalék kivitel miatt. 2007-ben és 2008-ban fokozatosan javul a folyó fizetési mérleg egyenlege. 2007-ra 4,6 milliárd euró körüli, jövőre kb. 4,1 milliárd eurós hiányt várunk.

A Konvergencia Program 2006 végére 67,5 százalékos államadósság-állománnyal számolt. Az év végi erősebb forint, a bruttó hazai termék vártnál alacsonyabb nominális értéke és a kedvezőbb államháztartási egyenleg következtében az adósság tavaly a GDP 66 százalékát tette ki. A bruttó államadósság az idei és a következő évben még növekszik, majd a kiigazítás eredményeképpen 2009-ben csökkenő trendbe fordul. A tervezettnél alacsonyabb hiány és nagyobb gazdasági növekedés eredményeként az államadósság helyzete kedvezőbben alakulhat a Konvergencia Programban jelzett pályánál. A már említett makrogazdasági kockázatok mellett hangsúlyosan jelenik meg az árfolyamkockázat, amely nagyban befolyásolja az államadósság forintértékét.

2007-ben a kiigazító intézkedések hatására az árak emelkedése gyorsult, az infláció márciusban érte el csúcspontját. A 9,0 százalékos tetőpont után megindult a lassú dezinfláció. Áprilisban a fogyasztói árak színvonala 8,8 százalékkal, májusban 8,5 százalékkal emelkedett.

A fiskális konszolidáció eredményeként egyes termékek és szolgáltatások ára megugrott. Az év elején többek között a helyi tömegközlekedés, az energia és a gyógyszerek ára a központi szabályozás hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett. A jövedéki adók nőttek, az egészségügyben egyes szolgáltatások térítéskötelesek lettek.

A decemberi Konvergencia Program 6,2 százalékos inflációval számolt 2007-re. A Pénzügyminisztérium májusi elemzése ennél magasabb, 7 százalék körüli inflációt vár. Az ECOSTAT prognózisa szerint 2007-ben a fogyasztói árak éves növekedése eléri a 7,5 százalékot, a decemberi fogyasztói árindex 5-6 százalék között lesz. Az idei inflációs prognózisok teljesülésében a lakossági fogyasztás és a bérkiáramlás alakulása lesz a döntő. 2008-ban folytatódik a dezinfláció, a fogyasztói árak növekedésének üteme 3-4 százalék közé mérséklődik. Az év végéig az irányadó kamat csökkenésére számítunk, ez a magas infláció és nominálbér-emelkedés hatására a tervezettnél lassúbb ütemben megy végbe. A kamatvágás várhatóan júliusban indul meg. Várakozásaink szerint 2007. decemberére a jegybanki alapkamat 7 százalék körülire csökken.

A hazai gazdaság továbbra is exportorientáltan fejlődik, az erőteljes exportkereslet felhasználási oldalról biztosítja a gazdasági növekedés elfogadható ütemének fenntartását, a jövő évtől kisebb növekedését. A magyar külkereskedelmi teljesítmény elsősorban az európai konjunktúra függvénye. 2007-ben az áru- és szolgáltatásexport 14,6 százalékkal, az import 11,7 százalékkal növekszik. 2008-ban a külkereskedelmi forgalom az ideinél mérsékeltebb ütemben növekszik.

A világgazdaság növekedését több éve alig változó lendület jellemzi. Az Egyesült Államok gazdasága ugyan üzleti ciklusának lassuló szakaszába ért, az európai országok viszont a potenciális ütemnél gyorsabban bővülnek. 2006-ban a világgazdaság bővülése meghaladta az 5 százalékot, 2007-2008-ra is közel ekkora növekedést várunk. Az USA átmeneti gyengélkedését az EU gazdasági növekedése kompenzálja. A távol-keleti országok fejlődésének magas üteme a következő években sem csökken. A világkereskedelem 9 százalékkal nőtt a tavalyi évben, idén és jövőre 7 százalék körüli teljesítménybővüléssel számolunk. A tavalyi év a külföldi működő tőke-áramlás szempontjából kedvezően alakult. A magyar export felvevőpiacainak kedvező konjunkturális pozíciója stabil külső húzóerőt jelent hazánk számára, és valamelyest kompenzálja a belső kereslet visszaeséséből fakadó lassulást.

A közép-kelet-európai régió országaiban gyorsult a gazdasági növekedés és a felzárkózás üteme. A dinamizmus elsősorban a kedvező európai konjunkturális tényezőkből és az alacsony kamatokból fakadt. Észtországban, Litvániában és a két újonnan csatlakozott tagországban, Romániában és Bulgáriában a növekedést az élénk belső kereslet hajtotta. A keresleti nyomás révén túlfűtött növekedési ütem bizonyosan nem tartható fenn hosszú távon. A 2004-ben csatlakozott nyolc közép-kelet-európai, és a két legújabb tagország átlagában a bruttó hazai termék 2006-ban 7,4 százalékkal nőtt.

Az európai növekedés azzal együtt dinamizálódott ebben az évben, hogy az erős euró rontotta a valutaövezet országainak versenyképességét. A müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet német üzleti bizalmi indexe az elmúlt másfél év minden hónapjában optimista üzleti hangulatot jelzett. A növekedési ütem enyhe mérséklődését vetítik előre az OECD Composite Leading Indicators mutatói is a nemzetközi szervezet tagországaiban. Az index hat havi növekedési üteme májusban a hét legfejlettebb ország mindegyikében visszaesett. Várakozásaink szerint 2007-2008-ban folytatódik az élénk nemzetközi konjunktúra. A világgazdaság növekedési üteme a tavalyi 5,4 százalékos teljesítményét nem éri el, a bővülés ahhoz közeli, 4,8 százalék körüli lesz. Az olajpiacon továbbra is kényes az egyensúly, a vártnál dinamikusabb világgazdasági növekedés gerjesztette magas kereslet mellett a geopolitikai problémák kiéleződése hirtelen áremelkedést válthat ki. A globális finanszírozási feltételek kedvezőek, a likviditás bő és alacsonyak a hosszú távú kamatok. A pénz- és tőkepiacok volatilitása csökken, a kockázati prémiumok is mérséklődnek.

A konjunktúra alakulása

2007 első fél évében a hazai gazdaság kiemelt fontosságú vállalatcsoportjainál az üzleti bizalom fokozatosan javult. A havi konjunktúra-indexek változása kiegyenlített. A nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalatok előrejelzései a korábbinál bizakodóbb várakozásokat tükröznek. A gazdasági bizalmi indexek 2006 szeptembere óta javulnak, az évközépi mélypontot követően a bizalmi indexek fokozatosan emelkednek.

A nagyvállalkozások bizalmi mutatóinak 2007. évi átlaga 49 százalékra, a kis- és középvállalatoké 44 százalékra javult. A nagyvállalatok bizalmi trendje áprilisban ismét pozitív tartományba került. A derűlátást a világgazdasági konjunktúra és a kedvező európai értékesítési lehetőségek motiválják. A kis- és középvállalatok szerényebb bizalomerősödését az indokolja, hogy idén mérsékelt lesz a lakossági fogyasztás és a beruházások szerepe a keresletben. A két szektor gazdasági bizalma hónapról hónapra javul, a cégek véleményét az élénk világgazdasági környezet, az EU kedvező növekedési kilátásai, a jelentős összegű uniós támogatások határozzák meg.

2007 második felében a nagyvállalatok teljesítménye a korábbinál mérsékeltebb ütemben javul, a fejlődés folytatódik. Az európai nagygazdaságok kedvező konjunktúrája növeli a hazai vállalatok beszállítási lehetőségeit, közvetve a középvállalatok exportkilátásait. A keresletszűkítő intézkedések miatt a hazai piacra termelő kisvállalkozásoknak nehézségekkel kell szembenézniük, a nemzetközi és a hazai szervezetek, bankok kedvezményes hitelekkel, könnyebb forgóeszköz-finanszírozással, javuló kondíciójú fejlesztési forrásokkal mérséklik az átmeneti gondokat.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2006 második negyedéve óta folyamatosan csökken. 2007 első negyedévében az állóeszköz-felhalmozás 2,3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés az előző negyedévinél kisebb volt. Jobbára az építési jellegű beruházások estek vissza, a gépfejlesztések dinamikusan bővültek. Az állóeszköz-felhalmozás kilenctizedét kitevő beruházások időbeli lefutása az előbbitől kissé eltért, a statisztika 2007 első negyedévére 0,8 százalékos volumenemelkedést mutatott ki. Makrogazdasági mutatók alapján valószínűsíthető, hogy a fejlesztések élénkülése megkezdődött, a korábbitól eltérő struktúrában. Jelentős strukturális változás, hogy a fejlesztések a meghatározó súlyú feldolgozóiparban 50 százalékot meghaladó mértékben bővültek. A nagyarányú állami infrastruktúra fejlesztések és a magánberuházások tavaly visszaestek, idén várhatóan szinten maradnak. A lakosság jelentős lakásfejlesztései az év második felében csökkentek, s ez évben sem várható élénkülés. A vállalkozói szféra a múlt évi visszaesést követően bővíti beruházásait.

A feldolgozóipar beruházásai az előző évi szint másfélszeresére emelkedtek. Az oktatásban, a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban 10 százalékot meghaladó ütemben nőttek a ráfordítások. A lakásépítés visszaesett, az infrastrukturális fejlesztések, autópálya építések szinten maradtak, a vállalkozói beruházások élénkültek. A beruházási teljesítmények 2007-ben mérsékelt ütemben, mintegy 2-2,5 százalékkal bővülnek. A növekedés hordozója továbbra is a feldolgozóipar és néhány szolgáltató ágazat lesz. 2008-ra az uniós források érezhető növekedésével és a vállalati beruházások élénkülésével számolunk. E tényezők hatásaként a beruházások 2008. évi bővülése elérheti a 4-5 százalékot.

Az ingatlanpiacot középtávon élénk növekedés jellemezte, a korábbi dinamikus fejlődést az utóbbi években kiegyensúlyozott bővülés, majd 2006-2007-ben kisebb lanyhulás követte. A teljesítmények összetétele megváltozott. Az előző években a lakásépítések volumene magas volt, az irodapiac virágzott, a szállodaépítés, a kereskedelmi és ipari ingatlanok létesítése 2005-ben tetőzött. 2006-ban sem a létesítés, sem a forgalmazás nem érte el a bázisidőszaki szintet. A lakásépítés visszaesett, ezt csak részben kompenzálta a piac más szegmensének teljesítménye. 2006-ban a két évvel korábbi 44 ezer lakásszámmal szemben 34 ezer lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt.

2007-ben a lakáspiac további csökkenésével számolunk, részben a kereslet szűkülése, részben a finanszírozási feltételek jelentős változása miatt. Az iroda-, a kereskedelmi és az ipari-logisztikai létesítmények piaca élénk marad, itt a szerves fejlődést külső beavatkozások nem befolyásolták. A telekpiac telítettség közeli állapotban van, a kereslet-kínálat egyensúlya került, helyenként túlkínálat érzékelhető.

2007-ben az ingatlanok és lakások piacán a forgalom közepes intenzitású lesz, az árak az átlagos inflációt közelítő mértékben emelkednek. 2008-ra az ingatlanforgalom és a létesítés kiegyensúlyozott növekedése várható.

Az ipar konjunktúrája tartósan kedvező, a külkereskedelmi igények magas szinten stabilizálódtak, a belföldi értékesítés viszont 2006 utolsó negyedétől lanyhul. Az ipar hozzáadott értéke tavaly 8,6 százalékkal, a feldolgozóiparé 9,5 százalékkal nőtt. Az ágazat múlt évi eredményei nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, az EU-25-ben az ipari termelés 3,8 százalékkal bővült. A hazai ipar folyamatos jó teljesítménye alapvetően a kiemelkedő exportértékesítésnek köszönhető, mértéke elérte a 15 százalékot. A belföldi eladások a negyedik negyedévtől csökkennek, a hazai kereslet lanyha élénkülésével a jövő év közepétől számolunk. Szabad kapacitásaikat az exportrendelések teljesítésével kompenzálják a vállalatok.

2007 első negyedévében az ipari termelés üteme valamelyest mérséklődött, az ágazat kibocsátása 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idei növekményt keresleti oldalról szinte kizárólag az export 17 százalékos dinamikája biztosította, a belföldi értékesítés a fogyasztást visszafogó intézkedések hatására az első három hónapban stagnált, márciusban 3,5 százalékkal visszaesett.

Az ipari termelés majd minden országban érezhető mérséklődése összefüggésbe hozható az enyhe tél miatti keresletcsökkenéssel, amely főként a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban és a csökkenő súlyú bányászatban vezetett a termelés 2-3 százalékpontos lassulásához. A feldolgozóipar termelése az első negyedévben viszonylag dinamikusan, összességében 10,2 százalékkal bővült. A rendeltetés szerinti ágazatokat áttekintve a legnagyobb növekedést a tartós fogyasztási cikkeket előállító ágazatok érték el (19%), másodikként a beruházási javakat gyártó ágazatok teljesítménye említhető (16,6%), míg a nem tartós fogyasztási cikkeket előállító ágazatok kibocsátása 2,2 százalékkal visszaesett.

2007-ben a termelés növelésének motorját továbbra is a gépipari ágazatok jelentik, közülük kiemelkedik a járműgyártás, amely az első negyedévben 18 százalékkal növelte termelését. Jelentős, 14 százalék körüli termelésbővülést értek el a villamosgép-, műszer-gyártásban és a gép-berendezés gyártásban. A termelés felfutását a gépipari ágazatok exportértékesítése alapozta meg. Emellett a gumi, műanyag termékek gyártása is kimagasló exportteljesítmény ért el, itt a termelés 15 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripar kibocsátása továbbra is alacsony, az értékesítés az első három hónapban stagnált. A havi bontású adatai azt jelzik, hogy az ágazat dinamikus növekedése idén mérséklődik, elsősorban a belföldi értékesítés esik vissza. Az ipari export nem veszített lendületéből, az első negyedévben 17,3 százalékkal haladta meg a tavalyit.

A termelési ütem mérséklődésének jelei a rendelésállomány adatokban is érezhetők. Az év hátralévő időszakában azt lehet várni, hogy az ipar belső eladásai a múlt évi stagnálást követően csökkennek, a kivitel viszont dinamikusan növekszik. Prognózisunk szerint az ipari termelés volumene 2007-ben várhatóan 7-8 százalékkal növekszik, a jövő évi növekedés 6,5-7 százalék közötti lesz. A kedvező termelési eredmények mellett az iparban foglalkoztatottak száma továbbra is csökken, a termelékenység az első negyedévben 9,5 százalékkal emelkedett. A bérhatékonyság javította az iparvállalatok versenyképességét.

Az építőipar teljesítménye az utóbbi öt évben széles határok között hullámzott, amelyben a gazdasági ciklusok mellett a kormányzati intézkedéseknek is jelentős szerepe volt. Az infrastruktúra bővítése és a lakásépítések lendületvesztésének hatására az ágazat 2006. évi kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent az előző évek dinamikus fejlődést követően. Az erőteljes visszaesés a magas bázis, az egyensúlyjavító intézkedések és termelő ágazatok alacsony beruházásainak a következménye. Az egyéb építmények létesítése 7,5 százalékkal csökkent, ami a közúthálózat mérsékeltebb fejlesztése miatt következett be.

2007 első negyedévében az ágazat teljesítménye 3,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a kapacitásaik fenntartásában érdekelt építőipari vállalkozások erőfeszítéseinek, szerződéseik előrehozott teljesítésének, valamint az év eleji viszonylag kedvező időjárásnak köszönhető. Az ágazat termelése, szolgáltatásai iránti kereslet érdemben nem változott. Az év egészében - az első negyedévtől eltérően - jelentős ütemcsökkenéssel és strukturális átrendeződéssel számolunk. A hektikusan változó rendelésállomány adatok is erre engednek következtetni. Különösen alacsonyak a rendelések az infrastrukturális beruházásoknál, ezek uniós forrásokra támaszkodó bővülése a hosszú átfutási idők miatt nem fog jelentkezni az idei teljesítményekben.

A fentiek alapján úgy véljük, hogy az ágazati teljesítmények év eleji bővülése nem lesz tartós, a részletes rendelési adatok azt valószínűsítik, hogy ideiglenesen jelentkező, lokális többletről van szó. A következő egy-két év építési teljesítményének előrejelzése bizonytalan, nem ismerjük az uniós projektek kezdési időpontját és összetételét. Mindezek mérlegelésével az építőipari termelés 2007 évre prognosztizált csökkenését 1,5-2 százalékra prognosztizáljuk, ezzel arányosan a 2008-as visszaesést 2-2,5 százalékra tesszük.

A mezőgazdasági tevékenység teljes kibocsátása 2006-ban meghaladta az 1478 milliárd forintot, folyó áron ez 6 százalékkal több, összehasonlítható árakon 2,9 százalékkal elmarad a tavalyitól. A bruttó termelés tavalyi volumene 2,2 százalékkal volt kisebb a bázisidőszakinál. Az anyagmentes termelés ennél jobban csökkent. A kalászos gabona termelés gyengébb eredménye és az állatállomány stagnálása játszott szerepet abban, hogy a kibocsátás elmaradt a bázistól. A kimagaslóan kedvező 2004. évi eredményeket az ágazat az elmúlt két évben nem tudta megközelíteni, a 2001-2003 évi teljesítményeket azonban meghaladta. Az ágazat termelésének évenkénti változása mögött érdemi fejlődés nem érzékelhető. Az ágazat termelési potenciálját és alacsony bázist figyelembe véve a mezőgazdaság teljesítménye elérheti, kedvező időjárási viszonyok mellett valamelyest meghaladhatja a bázisidőszaki szintet. A termésbecslések és az állatállomány alapján a tavalyi eredmények elérése reális célkitűzésnek tekinthető 2007-re.

A növénytermesztésben a vetésterületek és a hozamok lassú ütemben csökkennek, az idei terméskilátások közepesek. A gabonatermesztésben az előző évek magas eredményénél kisebb mennyiséggel számolunk, az értékesítési feltételek és az árak kedvezőbbek az előző évinél. Az állattenyésztés 2006. évi eredményei nem tudták felülmúlni a korábbi évek teljesítményét. Az ágazat kibocsátása a korábbi évek számottevő visszaesését követően tavaly alig változott, az állatállomány csökkenése mérséklődött, az alacsony egyedszám tovább apad. A hazai állatállomány zsugorodása a mélyponthoz érkezett, az ágazatnak már nincs hova "hátrálnia", a hatékony intézkedések nem halaszthatók.

2007 első negyedévében 8,5 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az állati termékek értékesítése 11 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 2005 közepén a mezőgazdasági árakban trendforduló következett be, az utóbbi másfél- két évben a növényi és kertészeti termékek árszintje dinamikusan emelkedett, az állatok és állati termékek átlagára viszont alig változott. A termelői árszint 2007 első negyedévében 11 százalékkal nőtt, lényegesen magasabb ütemben, mint korábban. A két fő termékcsoport árszintje aszimmetrikusan emelkedett, a növényi termékek drágulása meghaladta a 20 százalékot, miközben az állatoké és állati termékeké 1,7 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek, ital, dohány árufőcsoport összesített kivitele 1 milliárd 97 millió euró volt, behozatala 755 millió eurót tett ki. Az árufőcsoport a nemzetgazdaság teljes kivitelének 6,2 százalékát, behozatalának 4,1 százalékát képezte. 2007 első negyedévben a kivitel 40 százalékkal, a behozatal 16 százalékkal nőtt. A kedvező exporteredményekben érezhetően közrejátszott az, hogy az intervenciós készletek eladása ebben az időszakban élénk volt. Az árucsoport kereskedelmi többlete megközelítette a 340 millió eurót, 240 millió euróval magasabb volt a 2006. évinél.

2006-ban a kiskereskedelmi eladások volumene 4,4 százalékkal bővült, éven belül lassuló ütemben. A negyedéves forgalom trendje a múlt év első hónapjaiban érte el csúcspontját, azt követően csökkenőre váltott. A kedvezőtlen tendencia 2007 első negyedévében nem változott, a forgalom bővülésének üteme mérséklődött. Az ezredfordulót követő években elért 8-9 százalékos növekedés az évtized közepén 5-6 százalék között stabilizálódott. A dinamika 2006-ban tovább csökkent, a lassulás éven belül szembetűnő volt, a forgalom bővülése az utolsó negyedévben 2,6 százalékra zsugorodott.

2007 első negyedévében a bolti kereskedelem forgalma kiigazított adatok alapján alig maradt el az előző évitől, áprilisban az eladások visszaestek. A fogyasztás növekedése megállt, az ezredfordulóhoz képest negyven százalékkal magasabb szinten. Idén a múlt évinél gyengébb forgalom várható. A kiskereskedelmi eladások visszaesését a szakértők korábbra és nagyobb mértékűre várták. A késleltetve jelentkező forgalomcsökkenés oka az, hogy a lakosság tekintélyes része megtakarításai felhasználásával és hitelfelvételekkel igyekszik fogyasztását, vásárlási szokásait fenntartani.

A forgalmi adatok árufőcsoportos bontása alapján átlag felett teljesített a gyógyszer-illatszer, valamint a használtcikk kereskedelem. Az iparcikk és a kultúrcikk forgalom 4-5 százalékkal visszaesett. A gyógyszerforgalom az ártámogatások újraszabályozása és a reformintézkedések hatására változott, januárban felvásárlási láz tört ki, ekkor kiugróan magas 22,3 százalékos növekedést regisztráltak. A következő hónapokban a vásárlások fokozatosan visszarendeződtek, a forgalom dinamikája márciusban 5 százalékra mérséklődött.

2007. évi előrejelzésünk szerint gyorsuló infláció és csökkenő fizetőképes kereslet miatt a kiskereskedelmi forgalom szerény mértékben fog nőni, idén 0,5-1,0 százalékos teljesítmény-többlet érhető el. Az év második felében, a decemberi ünnepi vásárlásokra is figyelemmel lassú forgalomnövekedés várható. 2008-ban a forgalom kissé élénkül, éves szinten 2 százalékos bővüléssel számolunk.

2007-ben a turizmus mérsékelt ütemű fejlődése folytatódik. A hazánkba érkező külföldi látogatók száma 7-8 százalékkal bővül. Az egynapos tartózkodások száma erőteljesen nő, négyötöd arányuk meghatározó. A több napra érkezők száma csökken, amit ellensúlyoz az átlagos tartózkodási idő emelkedése. A több napot itt tartózkodók alig egyharmada igényel kereskedelmi szálláshelyet.

A Magyarországra látogatók kiadása közel annyi, mint egy évvel korábban. Idén nőtt a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma, s erőteljesen emelkedett a költési hajlandóság is. A magyarok külföldi költése elérte a külföldiek magyarországi költésének kétharmadát, így a turizmus aktívum képző szerepe a fizetési mérlegben csökkent.

A belföldi turisztikai kereslet erősödött. A kereskedelmi szálláshelyek kihasználása stabilizálódott, a vendégforgalom élénkülése a kapacitások bővítését ösztönzi. A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás árbevétele 11 százalékkal nőtt, ami a fogyasztói árak nagyobb mértékű emelkedésével is összefügg. A bevételek növekedésének jelentős része a szállásdíjak emelkedéséből adódott, a vendéglátás és a turisztikai szolgáltatások bevételei visszaestek. A magyar turizmus fejlődésének húzóereje továbbra is Budapest, emellett a Balaton és a vidék vonzereje erősödik. Idén és jövőre is azzal számolunk, hogy fennmaradhat a turizmus teljesítményének szolid növekedése, külgazdasági egyensúlyjavító szerepe átmenetileg mérséklődik.

A szállítás, raktározás teljesítménye 2006-ban 3,3 százalékkal nőtt. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 14 százalékkal haladta meg a korábbit, a szállítási útvonalak évről-évre hosszabbodnak, a teljesítmények növekedésében a távolság szerepe meghatározó. A közúti szállítás térnyerése folyamatos, a személyszállításban a vasút részesedése csökken, a légiutas-forgalom javára. 2007 első negyedévben az árutonna-kilométerben mért teljesítmény továbbra is dinamikusan, 18 százalékkal nőtt. A vasúti áruszállításban 8, a közútiban 29, a belvízi szállításban 36 százalékos volt a bővülés. A vízi szállítás aránya a nemzetközi összefogások és határozatok ellenére marginális, hazánkban 0,4 százalék. A piaci tendenciák alapján a személy- és áruszállítás, raktározás teljesítménye emelkedik, 2007-re 4,5-5 százalékos növekedést prognosztizálunk.

2007-2013 között a közlekedésben megkülönböztetett figyelmet élvez az ország nemzetközi összeköttetésének, valamint a régiók kapcsolatának fejlesztése, a környezetkímélőbb és az elővárosi közlekedési módok támogatása. A második negyedévben megkezdődött a budapesti 4-es metró kivitelezése. A közlekedés fejlesztésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2000 milliárd forint áll rendelkezésre. A források mintegy fele az úthálózat korszerűsítését szolgálja, másik fele főleg a vasúti és közösségi közlekedést, valamint a logisztikai központok létesítését támogatja. A kiemelt projektek megvalósításához 500 milliárd forint magántőke társul, PPP konstrukcióban.

A Magyar Posta a jövőben világszínvonalú és a korábbi postatechnológiákat gyökeresen átalakító fejlesztéssel számol. Az Integrált Posta Hálózat a magyar posta informatikai, technológiai alaprendszere lesz, a postai munkahelyek számítógépes támogatását látja el. Az iPosták bevezetésével a postai munkák rugalmasan szervezhetők.

2006-ban a távközlés, informatika teljesítménye jó ütemben bővült. 2007 első negyedévében a fejlődés töretlen. Növekedett a széles sávú Internet előfizetőinek tábora, a mobil előfizetők száma 93 ezerrel emelkedett. A kábeltelefonos szolgáltatások köre növekszik, egyidejűleg a vezetékes fővonalak száma folyamatosan csökken. Az EU kezdeményezése alapján a mobiltelefonok külföldi használatára kiszabható díjak folyamatosan és gyors ütemben csökkennek. 2007-ben a posta és távközlés együttes teljesítménye összehasonlító áron 8-9 százalékkal meghaladja az elmúlt év eredményét.

A külkereskedelemi forgalom dinamikája negyedik éve egyenletesen magas. 2006-ban a kivitel 17,9 százalékkal, a behozatal 12,4 százalékkal nőtt. 2007 első negyedévében a korábbinál magasabb ütemben bővült a forgalom, az áru- és szolgáltatásexport 17,6 százalékkal, az import 14,9 százalékkal nőtt, a deficit pedig minimálisra csökkent. A magyar gazdaság növekedésében a nettó export egyre nagyobb szerephez jut. A külkereskedelmi forgalom pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. 2006-ban a bruttó hazai termék 3,9 százalékos növekedéséből 3,4 százalékpontnyi származott kiviteli többletből. A belső keresletet visszafogó intézkedések hatására a gazdasági növekedés gyakorlatilag teljes egészében a külső piacok függvénye. 2007 első negyedévében a GDP 2,7 százalékkal nőtt, amelyből 2,0 százalékpontnyit az export többlete indukált.

Az élénkebb importdinamika a beruházásokhoz köthető. A nemzeti számla adatok szerint az áru- és szolgáltatásforgalom összességében a GDP 1,3 százalékát kitevő aktívumot generált 2007 első negyedében. Jórészt az erős forint hatására a cserearányok romlása megállt, némi szerepe ebben az energiaárak átmeneti csökkenésének is volt. Számításaink szerint idén az export és az import ütemkülönbsége fennmarad, az áruforgalmi egyenleg tovább javul. A lakossági fogyasztás csökkenése is hozzájárul az import mérsékeltebb növekedéséhez, a tőke javak importjában fokozatos felfutást várunk. 2007-ben a kivitel nemzeti számla-alapon 14-15 százalékkal, a behozatal 11-12 százalékkal bővülhet. 2008-ban a külkereskedelmi forgalom az ideinél mérsékeltebben fejlődik, teljes export 10,6 százalékkal, az import 9,3 százalékkal nő.

Társadalmi folyamatok

Az ECOSTAT lakossági konjunktúra indexe 2007 második negyedévében jelentősen nőtt, értéke 37,7 pont, csaknem 5 ponttal magasabb az előző negyedévi értéknél. A jövőre vonatkozó várakozások javultak, csaknem valamennyi részindex növekedett.

2007. február-áprilisában a 15-64 év közötti lakosságból 4187 ezer fő minősült gazdaságilag aktívnak. Ez az előző negyedévhez képest mintegy 44 ezer főnyi csökkenést jelentett, az előző év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 17 ezer fős a létszámfogyás. A 15-74 éves népesség körében 2007 első negyedévében 3902,2 ezer foglalkoztatottat számláltak. Ez mintegy 6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 54,6 százalék volt, nemzetközi összehasonlításban alacsony, jelentősen elmarad az EU átlagtól. A foglalkoztatottság lényegében stagnál az előző év hasonló időszakához képest. A munkanélküliek száma 2007. február-április között 314,3 ezer fő volt, ez 4 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Számításaink szerint a foglalkoztatás idén stagnál, némileg csökken, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék körüli lesz.

A keresetek reálértéke 2007 első negyedévében a 8,5 százalékos infláció mellett 7 százalékkal csökkent. Ilyen nagyarányú visszaesés több mint 10 éve nem volt. Az év második felében a keresetek reálértékének mérsékeltebb csökkenésével lehet számolni. Részben technikai okokból, részben azért, mert az élénkülő, viszonylag pozitív gazdasági folyamatok következtében a vállalkozási szférában további keresetemelkedés várható. A béren kívüli lakossági jövedelmeknél is mérséklődésre lehet számítani, a nyugdíjak az inflációt el nem érő idei emelése.

A lakossági megtakarítások állománya 2007 elején meghaladta a 21 ezer milliárd forintot. Az előző év végéhez képest a megtakarítás mindössze 1,3 százalékkal emelkedett. A növekedés kisebb volt, mint tavaly év elején. 2007 első negyedévében a lakosság hitelállománya közelíti a hétezer milliárd forintot. A növekedés idén szerény ütemű volt, nem érte el az egy százalékot. A hitelállomány 2007 első negyedévben 56 milliárd forinttal emelkedett. Éves szinten a megtakarításoknál és a hitelfelvételnél a korábbiaknál kisebb növekedéssel számolunk.

Az ECOSTAT évtized elején kidolgozott ún. megélhetési, illetve rétegpozíció indexe legújabb számításai alapján összességében az a következtetés vonható le, hogy reálpozíciójukat tekintve az elmúlt tíz évben legkevésbé a magasabb jövedelmű háztartások helyzet változott, akár megtakarítók, akár hitelfelvevők voltak. Ennek lényegi oka, hogy az ő helyzetük induláskor is jó volt. Az alacsony jövedelműek relatíve jobb helyzetbe kerültek, ebben meghatározó szerepet játszott az évtized eleji nagymértékű minimálbér-emelés. A kedvező pozíció viszont nem jelenti azt, hogy ez a társadalmi csoport ma valóban kielégítő anyagi viszonyok között él.